Eredeti sablon
Homokkert Nonprofit Közhasznú Kft. portálja
Magyarország biciklis nagyhatalom PDF Nyomtat Email
Hírek - Publikációk
2020 január 22. (szerda) 14:43

Magyarország kerékpár használatban Európa dobogóján áll

A magyar kerékpárhasználat – az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben – az Európai Unió többi tagállamához képest kiemelkedően magas: a kerékpározás modális megoszlása hazánkban 19%. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik meghatározott korosztályba tartozó felnőtt a kerékpárt választja (részesíti előnyben) minden más közlekedési eszköz helyett a közlekedés során.

 

Hajtsunk egyuttA12 1

 

A lakók 25%-a használ napi szinten kerékpárt, autóhasználatot tekintve a legutolsó a listán (24%), míg napi tömegközlekedők arányát tekintve a legelső (28%).

 

A városlakók viszont kevésbé kerékpárbarátok

A kerékpározás viszonylag nagy népszerűségét azonban a kistelepülések rövid távú kerékpárhasználói generálják (községen belüli használat). Míg a magyar népesség általánosságban rendkívül kerékpárbarát, nagyvárosaink népességére ez már nem mondható el: Budapesten arányuk alacsony, csupán 2%, míg Európa két nagy kerékpáros fővárosában (Amszterdam és Koppenhága) ez az arány 35%. A 2%-os arány közel áll a régió más országainak értékeihez (Bukarest, Varsó, Prága: 1%; Pozsony: 2%; Szófia: 3%), de Bécsben ez az arány már a magyarénak háromszorosa (6%)

 

A kerékpáros fejlesztések csupán infrastruktúrafejlesztést jelentenek

A jelenlegi EU-s költségvetési ciklus során a források nagy aránya fordítódik a kerékpáros közlekedés fejlesztésére Magyarországon, ami elsősorban az infrastruktúrát érinti: kerékpárutak létesítését, rendszerbe szervezését és minőségjavítását, kerékpárállomások kiépítését, turisztikai létesítmények létrehozását. A kerékpározás azonban több, mint egy alternatív közlekedési mód vagy vonzó választás az aktív pihenéshez, új tájak felfedezéséhez.

 

A közösségfejlesztés sokkal fontosabb, ám erre nem esik nagy figyelem

A kerékpározás igazi jelentősége és ereje közösségi jellegéből fakad – a kerékpárosok erős, inkluzív közösséget alkotnak, amelynek tagjai a kerékpározáson túlmutatóan is összetartanak. Fontos eleme a közösségépítésnek az ifjúság bevonása és nevelése a kerékpározáson keresztül.

 

Hajtsunk egyuttA12 2

 

Ebből következően a kerékpározás erősítéséhez a puszta infrastrukturális beruházások mellett szükséges a közösségek támogatása és támogató háttérszolgáltatások kialakítása is. Miközben Magyarországon is jelen vannak példamutató közösségi kezdeményezések a kerékpáros életben, kisebb településeken és az elmaradottabb régiókban éppen ellentétes trend figyelhető meg: a korábbi közösségek ereje csökken, nem képesek megtartani a fiatalokat.

 

Hogyan lehetne kerékpáros közösségfejlesztéssel a kerékpározást növelni, és valódi városi közösségeket fejleszteni?

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség által jegyzett „Hajtsunk együtt!”-nevű kezdeményezés egy olyan innovatív szolgáltatáscsomagot fejleszt ki, amely segítségül hívható kerékpáralapú kisközösségek létrehozására és aktív üzemeltetésére. A projekt arra a problémára keres megoldást, hogy milyen intézkedésekkel és kezdeményezésekkel lehetne támogatni a kerékpáros közösségi kezdeményezéseket, hogyan lehetne elősegíteni a fiatalok nagyobb mértékű bevonódását, és alkalmassá tenni a kerékpáros közösségeket Közép-Európában

A kezdeményezéssel kapcsolatos további információkért látogasson el a projekt oldalára:
https://hajtsunkegyutt.hu/

 


 
Kerékpáros közösségfejlesztés PDF Nyomtat Email
Hírek - Publikációk
2020 január 22. (szerda) 14:37

A bicikli volt előbb!

A 19. század legvégén megjelent kerékpár nagyon hamar rendkívüli népszerűségre tett szert, elsősorban az USA-ban és az Egyesült Királyságban, főként a felső tízezer körében, és a városi arisztokrácia státusszimbólumává vált feltalálása után nem sokkal. A városi közlekedésben az új eszköz Közép-Európában rendkívül hamar elterjedt.

 

Hajtsunk egyuttB12 1

 

Aztán jöttek az autók, és mindenki beszállt

A motorizált járművek megjelenésével azonban ez a helyzet az 1910-1920-as évektől megváltozott. A robbanómotoros autók tisztábbá és kényelmesebbé válásával eleinte a legtehetősebbek, de nem sokkal később már a felső-középosztály számára is elérhetővé vált eszközt egyre többen ültek át, s ez oly módon változtatta meg a közlekedésinfrastruktúrát úgy városon belül, mint települések között, hogy az szinte teljesen lehetetlenné tette a kerékpáros közlekedést. A városokon belül még a korábbiaknál is sokkal szélesebb autóutak jelentek meg, amelyek tovább növelték a településeken átmenő autóforgalmat. Az utcák parkolókká alakultak, az utak széléről eltűntek a boltok, butikok és kávézók. A kerékpározás népszerűsége rendkívüli módon visszaesett.

 

Újra növekszik a biciklik népszerűsége

A nagyvárosi kerékpárhasználat az infrastrukturális adottságok ellenére rohamos mértékben nő: Budapesten például 2010 és 2017 között átlagos 11%-ról átlagos 18%-ra, vagyis nagyjából felével bővült, miközben az országos átlag 40-ről bővült 44% környékére. A kerékpárt sem a nők, sem a férfiak, sem az idősek, sem a fiatalok, sem a különböző településeken élők nem hobbi- vagy sporteszköznek, hanem közlekedési eszköznek tekintik elsősorban. Országosan 2017. júliusában, az „utolsó két hétben legalább egyszer” a magyarok 48%-a használta a kerékpárját közlekedési céllal, míg szabadidős céllal csak 16%-uk. A magyar népesség potenciálisan valóban lelkes kerékpárhasználó.

A kerékpárosszervezetek, az önkormányzatok, az állami igazgatás mára elkötelezetté vált a kerékpáros infrastruktúrafejlesztésben, amit több önkormányzati és állami fejlesztési stratégia és program is alátámaszt. A BKK adatai szerint a fővárosi kerékpáros főhálózat (vagyis a kerékpárosok által használható megkülönböztetett utak, függetlenül azok típusától és minőségétől) az 1998-as 160 km-ről 243 km-re bővült 2014-re, az országos kerékpárút-hálózat pedig mintegy 4000 kilométernyi volt ugyanebben az évben.

 

Hajtsunk egyuttB12 2

 

Építsünk kerékpározó közösségeket!

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség által jegyzett „Hajtsunk együtt!”-nevű kezdeményezés arra helyezi a fókuszt, hogy elégséges-e az infrastruktúrafejlesztés, vagy ehhez társadalom- és közösségfejlesztésnek is kell kapcsolódnia annak érdekében, hogy a kerékpározók számát maximalizálni lehessen. Ugyanígy, az is meghatározó kérdés, miként lehetne városi közösségeket fejleszteni az egyre népszerűbbé váló kerékpározásra építve. A fiatalok kerékpár-központú közösségépítése emellett a fiatalok aktivizálásának is eszköze lehet egyben, amellyel hozzájárulunk társadalmi és munkaerő-piaci integrációjukhoz, és ahhoz, hogy a térségben találják meg számításukat, erős kötődéssel rendelkezzenek a társaságukhoz. A projekt így egy olyan innovatív szolgáltatáscsomagot fejleszt ki, amely segítségül hívható kerékpáralapú kisközösségek létrehozására és aktív üzemeltetésére.

A projekttel kapcsolatos további információkért látogasson el annak oldalára:
https://hajtsunkegyutt.hu/

 


 
A helyi gazdaság a közösségformálás alapja PDF Nyomtat Email
Hírek - Publikációk
2020 január 22. (szerda) 14:27

A helyi termelés már fontosabb a fejlett, mint a fejlődő világban

A közvélemény ma már teljes mértékben támogatja a helyi termékeket, mert felismeri annak mind környezeti, mind egészségügyi előnyeit. Azonban a helyi termékek támogatásának túl kell mutatnia ezeken a célokon. Nem véletlen, hogy a világ gazdaságilag fejlett részein sokkal egészségesebb egyensúlyban állnak egymással a centralizált és decentralizált termelési módok és paradoxnak tűnő módon a világ legszegényebb országai támaszkodnak legkevésbé a helyi kereskedelemre.

 

helyitermekA12 1

 

Az úgynevezett „harmadik világban” a globális kereskedelemnek, az országos, maffiahálózatok által üzemeltetett kereskedelemnek kiszolgáltatott népesség legfeljebb önellátásra rendezkedhet be, de a helyi piaci kereskedelem szinte nem létezik.

 

A helyi termékekben van a pénz (is)

A helyi termékek előállítása és forgalmazása felhelyezi a helyi és regionális gazdaságot a nemzetközi gazdaság térképére, becsatornázza a helyi termelőket a nemzetközi kereskedelemben. Ez a kijelentés akkor is igazzá válik, ha nem beszélhetünk egyes helyi termékek nemzetközi forgalmazásától, hiszen azok enélkül is az importált javak konkurenciájaként jelennek meg.

 

A probléma: elfelejtettünk termelni, elfelejtettünk eladni

A helyi termékek iránt Európa-szerte, de a fejlett világ valamennyi országában nő az érdeklődés. A népszerűséget bizonyítja, hogy a helyi termelői piacok száma az elmúlt 6 évben majd’ megháromszorozódott, az őstermelők és mezőgazdasági kistermelők száma (nagyságrendileg 450 ezer fő) Magyarországon például meghaladja az összes, nem őstermelő vagy kistermelő egyéni vállalkozó számát. Ezek a számok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a helyi termékeladások biztos és stabil jövedelmet is jelentenének a kistermelők, őstermelők számára. Amíg a vidékies térségben élők nem képesek a mezőgazdaságból megélni, addig az őstermelői tevékenységre csak ideig-óráig tartó keresetkiegészítésnek tekinthető, az ezen való változtatáshoz a gazdák segítséget igényelnek, több szempontból is.

 

helyitermekA12 2

 

Lehetséges megoldás: közösségfejlesztés

Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, amelyek arra rendezkedtek be, hogy összekössék egymással a jó minőségű helyi terméket előállítani képes termelőket, és az ezekért sokszor igen magas árat fizetni hajlandó keresletet. A közösségfejlesztés ez esetben létkérdés, hiszen önállóan a termelők nem tudják felvenni a versenyt a rendkívül tőkeerős nagyüzemekkel. A Mezőgazdasági Őrzőkör által jegyzett „Helyi közösség, helyi termékek” kezdeményezés, és a keretében kialakított innovatív szolgáltatáscsomag azért dolgozik, hogy ilyen közösségeket hozzanak létre a Közép-európai környezetben is. Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: https://helyitermekhelyikozosseg.hu/

 


 
Hogyan éljünk meg jól helyi termékekből? PDF Nyomtat Email
Hírek - Publikációk
2020 január 22. (szerda) 14:03

Probléma: elfelejtettünk termelni és értékesíteni
Miközben a nagyüzemi mezőgazdaság és a nagyipar mellett, még az abban résztvevők számára is, a kertészkedést és a kézművestevékenységeket „csak” újra kell tanulni, a kereskedelmi ismereteket az alapoktól fogva kell elsajátítani.
Fejlesszünk közösségeket!

Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, amelyek arra rendezkedtek be, hogy összekössék egymással a jó minőségű helyi terméket előállítani képes termelőket, és az ezekért sokszor igen magas árat fizetni hajlandó keresletet. A közösségfejlesztés ez esetben létkérdés, hiszen önállóan a termelők nem tudják felvenni a versenyt a rendkívül tőkeerős nagyüzemekkel. A „Helyi közösség, helyi termékek” kezdeményezés azért dolgozik, hogy ilyen közösségeket hozzanak létre Közép-európai környezetben is.

 

helyitermekB12 1

 

Ezek számos előnnyel szolgálnak a helyi közösségnek: a sikeres helyi márka segít eladni a helyi termékeket; turisztikai vonzerőt teremt, sőt, akár egy turisztikai szolgáltatás is válhat emblematikus helyi termékké; a helyi termékek az identitás részévé válva erősítik a helyi közösséget, alapjai a közösségfejlesztésnek. A helyi termékek pozitív hatásai diffúzióval terjednek, az első mintaadók példáját alakítva veszi át a többi termelő, és így végül igazi közösségi alkotás áll elő. Magyarországon számos jogi, szabályozási ismereteket közvetítő kézikönyv vagy leírás létezik, amelyek célja az információszolgáltatás a gazdák, kistermelők, őstermelők, illetve zárójelesen, de azért megjelenő módon a szolgáltatók és kézművesek számára.

 

A cél a sok profit!

A Mezőségi Őrzőkör által vezetett „Helyi közösség, helyi termékek” kezdeményezés célja, hogy támogassák az ilyen helyi termelő közösségek létrejöttét azáltal, hogy egy új és innovatív szolgáltatást fejlesztenek ki. A szolgáltatás innovativitását annak szemlélete adja: bemutatják annak a lehetőségeit, hogy hogyan lehet tényleg sok pénzért értékesíteni ezeket a termékeket a piacon. Ehhez kidolgoztak egy csomagot, amelynek segítségével bárki közösségfejlesztésbe kezdhet. Mindezt annak érdekében, hogy a helyi termelés ne csak a túlélés forrása, keresetkiegészítés legyen, hanem a gazdaggá válás egyik lehetséges útja.

 

helyitermekB12 2

 

A program legfontosabb elsődleges célcsoportját azok a helyi közösségek képezik, amelyeken belül egyes szereplők aktuálisan vagy potenciálisan tradicionális vagy új helyi termékek előállításával és forgalmazásával foglalkoznak vagy kísérleteznek. Az ilyen közösségek, (illetve egyes mesteremberek) tevékenységeinek megismerésével, hasonló cipőben járók érdekében fejt ki kutatási tevékenységet a helyi közösségek megőrzésének és felzárkóztatásának érdekében.

 

Jógyakorlatok

A kezdeményezés eredménye egy innovatív: olyan ajánlások és módszertani leírások létrehozása, amelyek információt és gyakorlati útmutatót adnak az érdekelt szereplőknek és gyakorlati szakembereknek saját helyi termék fejlesztéséhez.
A jógyakorlatok leírásai bemutatják a sikeres helyi termékeket és szolgáltatásokat és a kialakulási folyamatukat, kihangsúlyozva a kulcs sikertényezőket és tanulságokat
Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: https://helyitermekhelyikozosseg.hu/

 

 


 
Apák, vegyetek részt! PDF Nyomtat Email
Hírek - Publikációk
2020 január 22. (szerda) 13:49

Az apa-fiú, apa-gyermek kapcsolatok az európai civilizáció meghatározó elemei
Az apa-gyermek, apa-fiú kapcsolatok az emberiség történetének gyakran tárgyalt témája volt. Elég olyan világirodalmi mesterművekre gondolni, mint Szophoklész antik mitológiai hagyományokra támaszkodva írt Oidipusz-történetei, Homérosz eposzai, vagy Shakespeare Hamletje. Ez a kapcsolat nagyon mélyen gyökerezik európai kultúránkban, ha csak civilizációnk – görög kultúra melletti másik – nagy oszlopát, a zsidó-keresztény kulturális hagyományt tekintjük. Ebben ugyanis az apa-fiú kapcsolatok nem csupán legendák, történetek, elbeszélések és allegóriák formájában jelenik meg, de az emberi élet számára keretet adó tanításokban is megjelenik és az tökéletlen emberi és tökéletes (isteni) világ találkozását is gyakran apa-fiú viszonylatban ábrázolja

 

apukasA12 1

 

A gyerekek ma már nagyon sokszor apakép nélkül nőnek fel
Ha a házasságkötéssel és válásokkal kapcsolatos adatokból indulunk ki, Magyarország kifejezetten nem számít házasságkedvelő országnak nemzetközi összehasonlításban. Az elmúlt 70 évben a házasságkötések száma majdnem a negyedére zuhant évi az 1949-es 110 ezerről a 2010-es évre nem sokkal több, mint 30 ezerre, (miközben a népességszám összességében növekedett 9,2 millióról 9,8 millióra). Az utóbbi néhány évben (2013-2016) a házasodási kedv növekedni látszik, és megközelíti az 1990-es évek szintjét, különösen a a válások aránya továbbra is magas marad.

Magyarország a világ országai között bronzérmes az összes házasságra jutó válások arányát tekintve, amely alapján az adott éves házasságkötésszámra 0,67 db válás jutott: a házasságkötések már kétharmada (!) válással végződik. Ennek következtében gyermekek nevelésük során egyre kevésbé találkoznak férfiképpel, férfi mintával: sem otthon a válások magas, 67%-os aránya miatt, sem az óvodában-iskolában a férfiak kis arányú részvétele miatt a pedagógusi munkakörökben. Ez több tudományos diszciplínából származó kutatás szerint is törést okozhat a gyerekek szociális és pszichés fejlődésében.

 

Segítünk-e eléggé az apák szerepvállalásában?

A magyar állami-önkormányzati szociális intézményrendszerben a családsegítő szolgáltatások főként a legelesettebbek számára, a szociálisan leginkább részorulók számára nyújtott gazdasági-mentálhigiénés és életvezetési tanácsadásban merül ki, és a szolgáltatásokat teljes és egyszülős családok, de egyedülállók is igénybe veszik. Magyarország a szociális ellátórendszert tekintve a régiós országok körében előrébb jár és kiterjedt, noha pontszerű ellátórendszerrel rendelkezhet. Kívánatos lenne az állami intézményrendszer részéről a Nyugat-Európai szociális modellekhez való felzárkózás, és a szolgáltatási portfólió radikális bővítése annak érdekében, hogy komplex, a családi élet aktuális problémáira reagáló segítséget kapjanak a magyar családok.

 

apukasA12 2

 

Lehetséges megoldás: apukák világa
Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, civil szervezetek és kezdeményezések amelyeknek célja annak elősegítése, hogy a gyerekek apaképpel nőhessenek fel. A klubok tanácsadásokat, segélyszolgálatot biztosítanak és rendezvényeket szerveznek, ahol apák és gyermekeik minőségi időt tölthetnek el egymással. Ezek a kezdeményezések természetesen nemcsak egy, hanem kétszülős családoknak is szólnak. A Deszk Község Népművészetéért Alapítvány által jegyzett „Apukák világa” kezdeményezés, és a keretében kialakított innovatív szolgáltatáscsomag azért dolgozik, hogy ilyen, az apa-fiú, illetve apa-gyermek kapcsolatok facilitálásáért dolgozó közösségeket hozzanak létre a Közép-európai környezetben is. Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: http://www.deszkineptanc.hu/deszk-kozseg-nepmuveszeteert-alapitvany/palyazatok/apukak-vilaga/

 


 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

1 / 5 oldal