Intelligens energia

Alapfelvetés:  „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket."

Jelen tanulmány segítségével azt vizsgáljuk, helyi szinten hogyan tudjuk felhasználni a korszerű energiahordozókat, illetve hogyan szolgálhatják ezek a mindennapi életünkben egyre szélesebb körű és kifinomultabb igényeinket. Mindezt azzal együtt szeretnénk elemezni, hogy a technikailag, technológiailag elérhető optimumot úgy hozzuk, hogy az, a lehető legkevesebb kárt okozza a környezetnek. Nem a maximumot tehát, hanem az optimumot.

Jelen projekt célterületének - A Homokhátság - földrajzi fekvését tekintve is egyértelmű, hogy a környezetvédelem kérdését kiemelten kell kezelni. Ennek ellenére konkrét központi intézkedéseknek, valódi eredményeknek még igencsak híján vagyunk. Az alternatív energiák felhasználásban Magyarországon nem történt nagy előrelépés az elmúlt években. A melegvízellátás, vagy a fűtés tekintetében még csak-csak megjelenik az alternatíva, de egyéb területen csak nyomokban fedezhető fel haladás. Ezzel szemben például Németországban, Ausztriában látványos fejlődés tapasztalható a megújuló energiák felhasználásban, s ennek a legmarkánsabb oka az, hogy ott a kormányok ezt anyagilag is támogatják. Ennek eredményeként ott már valódi opcióként is lehetővé vált, hogy a háztartásokban pl. a nap által, helyben megtermelt villamos energiát visszatáplálják az áramszolgáltató rendszerbe. Nálunk inkább csak a kommunikációban jelenik meg a támogatás, valódi tettek és anyagiak formájában már nem egyértelműen derűs a kép. A nagy energiatermelők, szolgáltatók minden elkövetnek államigazgatási szinteken is, hogy az alternatív energiatermelési, és felhasználási módok ne terjedjenek túlságosan. Logikus, hogy akik a piacot megszerezték és uralják, nem akarnak teret adni azoknak, akik alternatív módon, kisebb, önálló rendszerekben gondolkodnak.
Vannak azonban olyan, földrajzilag jól lehatárolható területei az országnak, ahol a hagyományos energiákhoz vezetékes hálózaton való hozzájutás nem biztosított ma sem, vagy nem, illetve rendkívül drágán biztosítható csak. Itt már nem éri meg a nagy szolgáltatóknak hálózatot építeni, a vonalas infrastruktúra kiépítése igen drága, fenntartani még úgy se éri meg, ha a teljes kiépítési költséget ráterheli a megrendelőkre.
A Dél-Alföldi Régió Bács-Kiskun és Csongrád megyei homoki területein ma közelítőleg 84000 ember él a települések nagy kiterjedésű, szórt tanyavilágában. Ezek az emberek olyan földrajzi, területi hátrányokkal küzdenek, fizetnek a természet közeli, tanyai létért, ami már jelentős társadalmi-szociális és gazdasági hátrányokat generál. Ha hozzászámítjuk a Pest megye homoki területein élő 16000 embert, láthatjuk, hogy a Duna-Tisza közén mintegy 100000 tanyainak kell valamiféle utat mutatni, megoldást találni ahhoz, hogy végre a XXI században érezzék magukat, ne pedig hátrányos helyzetű, másodrangú állampolgárként kelljen leélni az életüket, csak azért, mert a gazdasági vagy a társadalmi körülményeik adta lehetőségek, vagy a saját választásuk szerint tanyai lakosokként élnek.

A földrajzi hátrányokból adódó szükségszerűségek mellett a gyermekeinkért érzett felelősség is arra sarkallja a tudatos, „felnőttként” gondolkodó embert, hogy komolyan vegye a tudósok egyértelmű vészjeleit, a klímakutatások eredményeit, a globális éghajlatváltozás várható következményeit.
Globális megoldásokban az egyén nehezen tud gondolkodni, még nehezebben tud tenni ezekért, de egyedi válaszokat lehet adni, és kell is.
A következő tanulmány kísérlet egy ilyenfajta válaszadás lehet, arról szól, hogy az egyén, a család, élete egyik legnagyobb döntését az otthonának megtervezését és megteremtését, valamint a meglévő otthonának üzemeltetését hogyan, milyen szempontok szerint tudja átgondolni - egy kicsit másképp.
Igyekezünk konkrétan, és mindenféle túlzást elkerülve bemutatni az egyes alternatív eljárásokat, módszereket. Igen fontos szempont az is, az alternatív technológiák elterjedésében, hogy a környezettudatosság mellett milyen megtérülési adatokkal lehet számolni – hiszen a társadalom még mindig igen ár érzékeny, még sokáig nem lehet egyedüli szempont a beruházások környezeti hasznossága, mellé kell tenni a megtérülési adatokat, gazdaságossági mutatókat is.

Letölthető dokumentum