Már a valóságban is létezik szalmaház. Építési technológiáját egy magyar vállalkozás fejlesztette ki, aminek eredménye a hazai klímára optimalizált, környezettudatos és megfizethető, szalmával szigetelt lakhely.

A szalmát több ezer éve használják építőanyagként, a felhasználási formát nagyban befolyásolják az adott terület éghajlati tulajdonságai. Magyarországon a XX. századig elterjedt építőanyag volt a vályogtégla, ami most reneszánszát éli Nyugat-Európában.

Magyarországon jelenleg kilenc szalmaház található

A tízéves kutatás-fejlesztés eredménye egy, a beton- és téglaépületeknél jóval kedvezőbb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, állandó páratartalommal és szinte állandó belső hőmérséklettel rendelkező szalmaház-rendszer. "A szalmaház akadály nélkül vette már az ÉMI első tesztjét is, ahol egy háromszor három méteres, két és fél tonnás falmodult, szimulált tetőterheléssel 1000°C-ra hevítettek fel egy kemencében. A szerkezet akkor megy át a teszten, ha kibírja legalább negyvenöt percen keresztül. A 2008-ban elvégzett teszt során a faldarab egy órát töltött a kemencében, sértetlenül." A szalmaház-rendszer 2008 májusában kapta meg az Építőipari Műszaki Engedélyt.

A szalmaházról dióhéjban: A szalmaház-rendszer szerkezeti szilárdságát masszív, összetett faváz adja. A hőszigetelő szerepet betöltő, speciálisan e célra készített szalmabálák a váz fal- és födém moduljaiban találhatóak. A szalmabálákat kívül-belül rabicháló, valamint különleges összetételű és rétegrendű agyag borítja, páraáteresztő festéssel. A zárófelület feladata, hogy a szalmaház légzáró, páraáteresztő, egyúttal esztétikus is legyen. A szalmaház rendszer ablakai és tetőborítása hagyományos kivitelűek.

A szalmaház-rendszer nem drágább egy azonos képességű téglaépületnél. Szalmaházat bárki építhet, de ÉMI engedélyt csak úgy kaphat, ha megvásárolja a technológiát, mivel nem maga a szalma az építő anyag, hanem a belőle készült falazó elem.